A természeti erőforrások fenntartható használatának visszaállítása, a társadalmakat és a gazdaságot fenyegető kockázatok elhárítása érdekében az ENSZ Környezetvédelmi Programja nemzetközi együttműködést kezdeményezett Budapesten. Az együttműködés lényege egy nemzetközi tudományos testület létrehozása és működtetése a természeti erőforrások fenntartható használata érdekében (International Panel for Sustainable Resource Management). A testületben nemzetközileg elismert szakértők és tudósok dolgoznak majd együtt annak érdekében, hogy független, tudományos véleményt adjanak az erőforrás-használat környezeti következményeiről. V

A testület vizsgálni fogja a megújuló és a nem megújuló erőforrásokat, teljes életciklus-elemzéseket végez, és kitér a gazdasági növekedés, illetve az ellátás biztonságának szempontjaira. A tervek szerint a testület hozzájárul a hatékonyabb forrás-felhasználás terjedéséhez, és ösztönzi a fenntarthatóságot szolgáló újításokat és találmányokat. A munkában a tervek szerint fontos szerepet kap a fejlődő országokban végzett kapcsolatépítés, továbbképzés és más támogatások.

A testület megalakulását Sólyom László, Magyarország köztársasági elnöke már mandátuma kezdetén szorgalmazta, a Tudomány Világfórumának nyitónapján pedig újból felvázolta ez irányú igényét. A magyar államfő szerint erre azért van szükség, mert a globalizáció csak akkor válhat a világ javára, ha azt egy erős nemzetközi ökológiai intézmény fenntarthatósági pályára állítja és ott is tartja.

A fórumon felszólalt a horvát, a görög és az osztrák államfő is. A horvát államfő arra figyelmeztetett, hogy a társadalom egyre növekvő fogyasztása visszafordíthatatlan következményekkel fenyeget a jövő számára. Stjepan Mesic a fenntarthatóság megteremtéséhez a legerősebb fegyvernek az oktatást tartja; a hatékony neveléshez azonban pénz kell, ennek felismerése pedig állami felelősség.

Karolosz Papuliasz görög államfő azt hangsúlyozta, hogy az ellenőrizetlen gazdasági növekedésre és a profitra hivatkozva pusztítja az emberiség a környezetet, holott az emiatt történő tragédia nem válogat majd a bűnösök és ártatlanok között. A görög köztársasági elnök megállapodások aláírását ösztönözte egyebek mellett a globális felmelegedésben a közlekedésnél is nagyobb szerepet játszó őserdő-pusztítással kapcsolatban.

Heinz Fischer osztrák köztársasági elnök szintén azt hangsúlyozta, hogy a tudásnak és az oktatásnak mindenki számára elérhetőnek kell lennie. Véleménye szerint kevés területen tátong akkora szakadék a tudomány és a politika között, mint a környezetvédelemben. Rámutatott arra, hogy jelenleg az államok kétszer annyit költenek fegyverkezésre, mint a tudományra. Heinz Fischer szerint az lenne optimális, ha megfordulna ez az arány.

Kanazawa Icsiro, a Japán Tudományos Tanács elnöke az éghajlatváltozást az évszázad tudományos kihívásának tekinti: érdekünk, hogy a kérdést globális szinten tegyük fel, az energiafogyasztás és energia-hatékonyság kérdésével, valamint az üvegházhatást fokozó károsanyag-kibocsátással együtt - mondta a 210 japán tudóst tömörítő tanács elnöke. Egy-egy állásfoglalást kiadni kevésbé nehéz feladat, mint az ember megértését megnyerni, felhívni a figyelmüket és tudatosabb cselekvésre ösztönözni őket - közölte a professzor, hozzátéve, hogy ebben nagyon fontos szerepe van a médiának, a tömegtájékoztatásnak. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra: meg kell találni a megfelelő arányt, hogy egy-egy kérdés, mint például az éghajlatváltozás, ne váljon csak egy átlagos, a végtelenségig ismételt témává, ami iránt így a közvélemény elveszíti az érdeklődést. Ennél még fontosabb megmutatni, mi a megoldás, hogyan lehet például tudatosan törekedni az energia-takarékosságra - mondta.

Diana Ürge-Vorsatz, Közép-európai Egyetem professzora, IPCC-tag szerint alapvetően meg kell változtatni a társadalom hozzáállását az éghajlatváltozáshoz: nem az a kérdés, hogy milyen új technológiákra álljunk át az emberiség jövőjének hosszú távú biztosításához, hanem az, hogy hogyan lehet elérni egy újfajta gondolkodásmód elterjedését. És ezen a területen hiányzik igazán a tudomány, nagyon sok kutatást kellene elvégezni ebben a témában, hogy hogyan érjünk el egy alapvető kulturális változást a társadalomban - vélekedett. A kereskedelmi célok nagymértékben befolyásolják az ízlést, az igényeket, az értékrendszert. El kellene érni, hogy ne csak a kommerciális hatások érvényesüljenek - mutatott rá Ürge-Vorsatz. Európa élen akar járni a globális felmelegedés elleni harcban, és ezt megteheti úgy, hogy közben nem sínyli meg a versenyképessége. Európa a többszörösét költi szociális, egészségügyi ellátásra, s egyéb szociális célokra, mint bármely más térség a világon, s mégis versenyképes kontinensünk - hangsúlyozta a professzor, hozzátéve: ennek az összegnek csupán a töredékét kellene fordítani olyan radikális lépésekre, amelyek az éghajlatváltozást hivatottak megelőzni. Az IPCC számításai szerint a klímaváltozás megelőzéséhez szükséges radikális intézkedések 2050-ig a GDP 1-3 százalékába kerülnének. Ez annyit jelent mindösszesen, hogy a 2050-es célokat, gazdasági fejlettséget 1 évvel később, 2051-re érnénk el - hangsúlyozta Diana Ürge-Vorsatz.

A Tudomány Világfórumát harmadik alkalommal rendezi meg Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia az UNESCO-val, a Tudomány Nemzetközi Tanácsával és az Európai Unióval karöltve.

Forrás: mti.hu, greenfo.hu