Napkollektor PET-palackból

Brazíliában a napkollektorokra egyre nagyobb szükség van: csúcsidőben a háztartások energiafelhasználásának 47%-át az elektromos vízmelegítők fogyasztása teszi ki (forrás: Terramerica).

A palmasi napkollektort José Alcino Alano tervei alapján építették. Ezeket a terveket a környezetvédelmi államtitkárság 2004 óta terjeszti a Nulla Hulladék Program keretében. Az ötlet lényege, hogy a tervek letölthetők PDF formátumban, és mindenki megépítheti a saját házi napkollektorát. A paranái hírügynökség szerint 2008-ig 6000 háztartásban készült ilyen vízmelegítő.

A rendszer működési elve ugyanaz, mint a kereskedelemben termoszifon néven kapható napkollektoré. Télen 38, nyáron 50 ˚C-ig tudja felmelegíteni a vizet.

Brazil katonák összeállítják a napkollektort.

Energia és hulladékcsökkentés

Rasca Rodrigues környezetvédelmi államtitkár szerint a berendezéssel 35% energia takarítható meg. Pénzben kifejezve: a paranái hírügynökség információi szerint egy hasonló berendezést állítottak üzembe egy non-profit szervezetnél; a kollektor használatával havi 200 realt (124 USD-t) spóroltak az energiaköltségen.

Mindezen felül, környezetvédelmi szempontból egy ilyen vízmelegítő 100 kilogramm műanyag újrahasználatát is jelenti. Ez nem elhanyagolható tény, hiszen az államban a forgalomba kerülő PET-palackoknak mindössze 15%-át hasznosítják újra (a környezetvédelmi államtitkárság adatai alapján).

Paraná zöld oldala

A Brazília déli részén fekvő állam zöld hírnevét részben fővárosának, Curitibának köszönheti.

Jaime Lerner építész irányításával az 1970-es években Curitiba jelentős várostervezési változtatásokon esett át: előtérbe helyezték a tömegközlekedést és a kerékpáros közlekedést az autókkal szemben, és rengeteg fát ültettek. A gyorsbuszos közlekedési rendszer annyira népszerű lett, hogy az emberek otthon hagyták az autóikat, és mára a városon belüli közlekedés 55%-át a tömegközlekedés szolgáltatja. A helyi lakosok átlagosan 30%-kal kevesebb benzint használnak, mint nyolc másik hasonló méretű brazil város lakói.

Páratlan módon a helyi lakók 98%-a elégedett a várossal. További információk a Curitibáról itt: Curitiba, City with a Soul; Jaime Lerner építész gondolatai: Jaime Lerner on Sustainability in Curitiba and Urban Accupuncture.

A gyorsbusz-rendszer egyik megállója Curitibában (fotó: xander76)

Paula Alvarado, Buenos Aires, 2008. november 8.

Fordította: Dezsény Zoltán és Kovács Eszter