! Kezdők ide !

Mi is a sörkollektor?
A sörkollektor,egy házilag készített,sörösdoboz abszorberrel (HŐELNYELŐ FELÜLET) ellátott,légkollektor.A sörkollektort bárki elkészítheti házilag,ám az épitésén során törekednünk kell az időtállóságra,hiszen a kollektort nem 1-2,hanem 10 évre készítjük.
A ház körül fellelhető „maradék anyagok” természetesen felhasználhatók az építésnél a költségek csökkentése céljából,ám néhány szabályt illetve törvényszerűséget nem hagyhatunk figyelmen kívül,amelyet a 3 éve üzemelő sörkollektor oldalon tevékenykedő „régi motorosok” már saját bőrükön megtapasztaltak,ide közé tettek mások megsegítésére.
Ezekből fogok most egy alap eligazodást segítő összefoglalót készíteni a teljesség igénye nélkül,hiszen 3 év anyagát kell összefoglalnom. De ezek átolvasása után is javaslom,a régi bejegyzések olvasgatását,a konkrét téma elérésében segít a KERESÉS FUNKCIÓ,amelybe a keresett kifejezést beírva,régi bejegyzéseket keres az adott témából. Pl hőkapcsoló….

A sörkollektor működési elve.
A sörkollektor alap működési elve a következő. Egy téglalap alakú keret két végébe,két dobozt építünk,amelyeket légmentesen záró, sörösdobozokból készített csövekkel kötünk össze.Ezeket ezután hőelnyelő festékbevonattal látunk el,amely elnyeli a napsugárzást.
Azt a dobozt amelybe később a levegőt egy ventillátorral benyomjuk,osztó doboznak hivjuk.Ez a doboz osztja szét a levegőt a sörcsövekben,amelyekben a levegő felfelé halad a felső doboz felé,amelyben a felmelegedett levegőt összegyűjtjük,ezt a felső dobozt hívjuk gyűjtő doboznak. Ebből a gyűjtődobozból vezetjük az összegyűlt levegőt vissza a lakásba.
Az osztó-gyűjtő dobozok rövidítése az oldalon általában O-Gy.
Egy sematikus ábra az O-gy működéséről,és a légáramlásról.

A sörkollektor működéséről még meg kell említeni a következőt.A kollektor a napból érkező UV,infra,és látható fény-sugárzást alakítja át meleg levegővé. Ezáltal működik szórt fény,tehát vékonyabb felhőzet esetén is,igaz kisebb hatásfokkal. Természetesen esőben,éjszaka,illetve vastag felhőzet esetén nem működik,épp úgy ahogy a nagyon drága gyári napenergiát hasznosító rendszerek sem.

A sörkollektor elhelyezése.

A sörkollektor konkrét elhelyezésére nincsenek kritériumok,csak ajánlások,illetve tapasztalatok.A leggyakrabban alkalmazott az álló kollektor,falra történő elhelyezéssel,illetve tetőre történő elhelyezéssel. Ezt általában a saját házunk adottságai fogják megszabni,hova fér el,melyik helyiséget akarjuk vele fűteni.A tájolás Magyarországon ,amellyel leggazdaságosabban tudjuk a kollektort üzemeltetni az Déli irány,kb 50-60 fokban megdöntve. Ez egy általánosan elfogadott átlag.Ez a beállítás relative kielégítő átmeneti,(szeptember-októbr,ill március-április),és téli időszakra is.Télen ennél meredekebb lenne az ideális,ezért kell találnunk egy kompromisszumot. Az ebben az irányba tájolt kollektort éri legtovább a napsugárzás. Természetesen ideális körülmények nagyon ritkák,ezért kompromisszumokra kényszerülünk,Lehet hogy a tetőnkön nem megoldható,betakar 1 nagyobb fa,esetleg a déli falunk a zárt udvarra néz stb…

Előfordulhat,hogy a tetőnk túlságosan lapos egy kollektor elhelyezéséhez,ebben az esetben a felső oldalát kiemelhetjük a sikból.De nagyon körültekintően járjunk el a rögzitésnél,valamint az oldalakat is fedjük be,hogy a szél nehogy belekapjon,ezáltal balesetveszélyes legyen!

Tetőre szerelt kollektor

Falra szerelt kollektor

Falra kerülő,ám kerettel döntött kollektor

Tájolást segitő és feltérképező adatok.
http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/faepites/faepites-3-13-180-fokos

Itt egy cikk a tájolásról,ha valaki precizós adatokat igényel,kommentekkel együtt.
http://www.sorkollektor.hu/?p=6663
Itt kell megjegyezni,eddigi tapasztalatok alapján a kollektor mérete 2-3 nm között teljesen gazdaságos. Aki ennél lényegesen nagyobb pl 5,6 nm esetleg mégnagyobb kollektort kíván építeni,javasoljuk csináljon inkább 2 v 3 kissebbet.A túl nagy méretnél már olyan többletköltségek,illetve szerkezeti bizonytalanságok is megjelennek,amelyeket nem biztos hogy megéri vállalnunk.Pl a ventillátor mérete 2,8 nm kollektor felett már 400m3-es ventillátorba kell gondolkoznunk,illetve 3 nm feletti kollektor fedése,és szerkezete is komoly súlyt jelent,amely biztonságos mozgatása,és a szerkezet merevsége is nagy odafigyelést igényel.

A sörkollektor szerkezeti felépítése..
A sörkollektor építésénél szerkezeti elemenként haladunk a kész kollektor felé.
A következő szerkezeti elmekből áll egy sörkollektor,amelyeket ezután egyenként fogunk tárgyalni.

1.kollektor keret
2.kollektor hátlap
3.alsó szigetelés
4. Hőtükör
5.osztó-gyűjtő doboz
6. sörcsövek (dobozokból készített abszorber)
7. Kollektor fedés

1.A kollektor keret.
A kollektor keret általában fából készül,gyalult kivitelben,kb 20 mm-es vastagsággal.
Természetesen ezt mindenkinek saját döntése,milyen vastagságú illetve fajta fából csinálja.
Mivel kollektorunkat hosszú időn keresztül szeretnénk élvezni,ezért a fa védelméről is gondoskodnunk kell.
FIGYELEM! A kollektor fa részeinek kezelésekor,minden esetben olvassuk el a festék,illetve gombaölő használati utasitását,és felhasználhatósági útmutatóját!!!
Egyes gombaölők nem használhatók zárt térben történő felhasználásra. Bár a kollektor levegője elvileg nem érintkezik a fával,kerüljük ezen anyagok használatát!A kollektor keretét a már kész sörkolin érdemes körbebádogozni,ezáltal még jobban védjük a fát az Uv-sugárzástól,illetve a környezeti viszontagságoktól! Az oldalon természetesen nem csak fa kerettel épült kollektorokat találunk,hanem alulemez,illetve kompozit anyagból készült kollektorházakat is épitettek.
Itt egy link a kompozit kollektorházról.: http://www.sorkollektor.hu/?p=3110
Egy kép egy szép rozsdamentes házról amely egyben keret+hátlap. Ez igaz a kompozit házra is.

A képen egy fa keret látszik merevítéssel ,hátlappal,festve.

A keretnél nagyon fontos a merevítés! Hogy kollektorunk mozgatáskor illetve,szereléskor ne roncsolódjon,figyeljük a sarkok és a keret megfelelő megerősítésére!
2.Hátlap.
A hátlap az esetek döntő többségében OSB lapból készül. Súlya,méretei, ára,és relatíve időjárás álló tulajdonságai miatt használják nagyon sokan. A hátlap bár nem érintkezik elvileg vízzel,de az osb lap elég jól bírja akár a párát,illetve ha mégis érintkezik vízzel,nem károsodik rövid távon. Ez is egy ajánlás,ha valakinek akad otthon hátlapul szolgáló anyag,bátran kérdezzen meg minket,és segítünk eldönteni megfelel-e.
Voltak olyan ötletek,hogy a ház falára szerelt kollektoroknál,maga a ház fala lenne a hátlap,tehát az építés is rögtön a falra történne.A hungarocell szigetelésű házfal nem alkalmas hátlap szerepének a betöltésére!Esetleg plusz hátlap,és hötükör alkalmazásával,ugyanis a nyáron a szigetelés elolvadhat!A kollektor és a hátlap összeillesztésénél is megfelelő alapossággal járjunk el,hiszen ebbe építjük a többi alkatrészt,ha a keret nem stabil,egész munkánk értelmetlen lehet.
3.Alsó és oldalsó szigetelés.
Az alsó és oldalsó szigetelés szerepe,hogy a sörcsövek által sugárzási veszteségként leadott hőt,a sörcsövek környezetében tartsuk,tehát ne engedjük a hátfal és az oldalfalak felé eltávozni. Erre főleg téli időszakban van szükség.A hátlap szigetelésére legalkalmasabb a közet,-illetve üveggyapotok. Hungarocell szigetelés hátlap oldalon elolvadhat a nyári üresjárati üzemben ha kollektor nincs letakarva. Oldalszigetelésnek jó a hungarocell abban az esetben,ha azt körbeburkoljuk még fúnérlappal,és hőtükör bevonattal,de oda is megnyugtatóbb megoldás a gyapot.Az oldalfalakra kisebb hőterhelés jut,mint a hátfalra.
A hátlap szigetelésnél figyeljünk arra,hogy a gyapotfélék egy idő után hajlamosak lefelé tömörödni,ezért alkalmazzunk osztó léceket,hogy meggátoljuk a gyapot teljes lecsúszását.
Lehetőség szerint alkalmazzunk tömörített v táblás gyapotot,azok nem tömörödnek a kollektorban tovább.

4.Hőtükör.
A hőtűkör szerepe is megegyezik a hátlap szigetelés szerepével,a felmelegedett csövek sugárzását hivatott visszatartani,illetve a sugárzás szétoszlatása a szerepe. Hogy a gyapotlefogató fúnérlemez,vagy más táblára minél kevesebb meleg jusson ki.
A hőtükröt arra is használjuk még,hogy ha valaki olyan kollektort épít,amiben csövek nagyobb távolságra vannak egymástól (2cm felett), a csövek közé szűrődő fényt visszaverheti a sörcsövek hátuljára. Boltokban lehet kapni kimondott hőtükröt többféle kialakításban is. Mindenkinek egyedi döntése milyet alkalmaz. Az oldalon nagyon sokan használnak alufóliát,vagy ami mégjobb grillfóliát. Ezek a hőtükör szerepét tökéletesen ellátják,és dolgozni is könnyű velük.A grillfolia szélesebb,illetve erősebb a sima alufóliánál.
A hőtükrünket a gyapotot leszoritó falamezre ragasztjuk rá,illetve a az oldalszigetelést fedő réteget. Figyelem! A radiátorok mögé alkalmazott szivacsos hőtükör nem alkalmas a sörkollektorba! A sörkoli üresjárati hőmérsékleténél megolvad!Nagyon jó hőtükör lehet,amit már alkalmaztak páran,például a nyomdákban használt nyomólemez is!

5.Osztó-gyüjtő dobozok
Az osztó-gyűjtő dobozok szerepe,a lakásból a kollektorba fújt levegő szétosztása a sörcsövekbe,illetve azok összegyűjtése .Ez egy nagyon hosszan tárgyalható,és kényes része a kollektornak,ezért csak a teljesség igénye nélkül írhatunk erről,hiszen sokfajta kísérlet,és kivitel készült. Ezek felkutatására használjuk a kereső funkciót,és olvassuk el Budakeszi,kitzoli,pipás,csavarhúzós,marci,sörkollektor,írásait és tapasztalatait.
Az alapokat megpróbálom ide összefoglalni.
Osztó-gyűjtő dobozok kialakításának többféle módja is lehet. Általában valamilyen rozsdamentes anyagból,pl bádog,aluminiun stb..készitünk egy légmentesen zárt dobozt,melynek felső részébe már belevágtuk a sörcsövek befogadására a lyukakat.
A lyukak kivágására mindenki a neki kézhezálló megoldást válaszhatja,pl koronásfúró,lemezolló stb..

A doboz hátoldalára pedig kialakítjuk a beömlő csonkot,majd hőálló szilikonnal légmentesre tömitjük.Koronásfúró barkácsboltban kapható,14 db-os szettben kb 900ft-ért.Ha megfelelő kenésről gondoskodunk (vizes emulzió),nagyon sokat kibír. De hogy az életünk ne legyen ilyen egyszerű,még 1 problémát meg kell oldanunk.
Mivel ha egy ilyen téglatest alakú dobozba,középen táplálunk levegőt ( ez most a képen látható dobozra értelmezve) ,sajnos a fizika miatt,a csövekben nem lesz egyenletes a légáramlás. Márpedig célunk a csövek áramlásának egyforma szintre hozása,hogy maximálisan kihasználjuk azok teljesitményét.Ne legyenek melegebb,vagy éppen túlhűtött csövek. Erre egy nagyon jó megoldást dolgozott ki Pipás nevezetű,régi sörkolifejlesztő,mely osztó gyűjtő dobozt azóta „pipás féle 5.1 –es doboznak” hivunk.Ez az alaposan megtervezett
o-gy doboz a kialakításából adódóan,kiegyenlíti a csövekben áramló levegő sebességét.Ime kép róla.

Klikkelj a képre a nagyobb verzióért!

Mivel ez egy összegző menüpont,ennek kialakításáról,működéséről tovább tudakozódhattok
Pipás kollektoránál,illetve a gyűjtődoboz menüpont alatt.
Általánosabb megoldás a kollektoroknál ( de egyiket sem tekintjük jobbnak a másiknál!),mikor az O-GY dobozokban átellenesen alakítjuk ki a be és kiömlő csöveket.

Ám a problémánk ennél a kialakításnál is jelentkezik sajnos,miszerint itt is egyenetlen áramlás alakulna ki. De a sörkoli fejlesztői erre is találtak megoldást. Mégpedig a dobozokba,egy ferdén beépített terelőgátat kell építeni mely a csövekben kiegyenlíti a sebességet.Pár kép erről is,és link.

Klikkelj a képre a nagyobb verzióért!

Itt egy link a terelőgátas kialakításról,melyet Kolli tervezet Easy Cdf áramlás tervező progival elemzett le. http://www.sorkollektor.hu/?p=5759
És egy tervrajz,melyen szintén szerepel a terelőgát.

Klikkelj a képre a nagyobb verzióért!

Természetesen a gát „tökéletes” elhelyezését nagyban befolyásolja a sörcsövek száma,ha valakinek igénye van a tökéletességre,javaslom valamilyen programmal modellezze le az általa építeni kívánt kollektor méreteivel az áramlást.
A gát elhelyezésére matematikai egyenletet nem tudunk meghatározni,de ha valaki megelégszik a tapasztalatokkal,akkor azt tudom mondani,hogy a O-GY doboz szélességének,a 30% nál induljon a gát, a beömlő csonk egynegyedének magasságáig.

O-GY doboznak van még más kialakítási formája is,mégpedig mikor magából a kollektor testből egy lemezzel ( lehet rétegelt falemez,alu lemez stb) választjuk le a kamrát.
Ebben az esetben nem kell külön dobozt készítenünk.
És lehetőségünk van a leválasztó lemezbe előre beépíteni a csöveket,de ez nem törvényszerű,ezt elvégezhetjük a kollektorban is!

A fenti képeken láthatjuk,hogy egy rétegelt lemezzel összeraktuk az abszorbert,amelynek behelyezése után kialakul az O-GY kamra. Itt azt meg kell jegyezni,mivel az O-GY doboz itt fából van relatíve,ezért a fa részeket bevonattal kell ellátni.A képeken látszik,hogy a bevonatot a hőtükör képezi..És a fa terelőgát is be van burkolva. Végül a kialakult kamrát egy feketére festett lemezzel zártuk le,amely abszorberként is funkcionál.A külön lemezből készített O-GY dobozokat is fessük le feketére,had szedjék az energiát!
Az oldalon voltak már egyedi O-GY kialakítások is,mivel a ház vagy éppen a tető adottságai
ezt megkívánták,vagy ha egy nagy kollektort építünk több részre osztva.

Az osztó-gyűjtő dobozok kialakításánál már a tervezéskor vegyük figyelembe a ki-és beömlő csonkok megfelelő átmérőjét. Több éves tapasztalatok azt mutatják,hogy legalább 125mm-es átmérőt válasszunk,de ha lehet és a helyünk engedi lehet ennél nagyobb is,sőt annál jobb!
Ennek okaira a ventillátor témában még visszatérünk!
FIGYELEM!Osztó-gyűjtő dobozt nem készitünk műanyagból!A kollektorban főleg átmeneti időszakban 100-150 fok is előfordulhat! Szigeteletlen fa alkalmazása a gombásodás miatt nem javasolt!

6. Sörcsövek készitése.

A kollektor legfontosabb része talán,mely elkészítésére fordítsunk megfelelő időt és energiát.

Viszont nem kell túlbonyolítani az életünk mindenféle „szerkezet és „gép” készítésével,a dobozok kivágásához,nem egy egetrengető feladat.

A dobozokat ellenőrizzük kivágás előtt hogy biztos alumínium-e. Az oldalára rá van írva,amelyekre FE van írva,azok sajnos nem alkalmasak,mert vasból vannak,amelyek egy idő után korrodálnának a kollektorunkban. De ha biztosra akarunk menni,válogatáskor használhatunk egy darab mágnest is.

A sörcsöveknek 2 fajtáját szoktuk általában alkalmazni.

Az elsőnél csak a dobozok aljára és tetejére vágunk lyukat,ám a szűkületeket meghagyjuk.

A másik verziónál a dobozok alján lévő szűkületet is levágjuk,majd igy csúsztatjuk egymásba a dobozokat. Figyelem!A dobozkivágásnál használjunk védőkesztyűt!

Az első verziónál a dobozok kivágására több féle megoldás is született itt már,mindenki a neki legbiztonságosabbnak tűnő,vagy a kézre álló megoldást választhatja.

Ha sikerült koronásfúró készletet beszereznünk,az doboz alját a 45mm-es fejjel,a tetejét 51mm-es fejjel könnyedén kivághatjuk.

példa itt.: http://www.sorkollektor.hu/?p=5943

Vagy ha oszlopos fúrónk van,esetleg kézi fúró .

Megoldás lehet még,amit sokan alkalmaznak itt például fogóval nyitás

esetleg konzervnyitóval is működik a dolog,a tekerős fajtával.A kész,kivágott dobozokat gondosan mossuk el.Ezt elvégezhetjük pl az udvaron egy melegvizes,mosószeres vizbe beáztatjuk őket,majd üvegmosó kefével átpucoljuk,és a végén vizsugárral kiöblitjük őket.De volt már példa,hogy valaki egyszerűen mosogató gépbe mosta el őket.Lényeg,hogy csak tiszta dobozokat használjunk fel! Amennyiben ezt a megoldást választjuk,a dobozokat egyenként fogjuk összeragasztani. Az aljánál lévő kis peremre körbe,nyomjunk hőálló(lentebb még tárgyaljuk ezt az anyagot) szilikon tömítőt,és rakjuk össze a 2 dobozt. És igy egyenként haladjunk a kész cső felé. Ahhoz hogy egyenes csöveket kapjunk,használjunk megvezető „oszlopot”,amely lehet egy L-acél szál,esetleg karton sarok védő,vagy maga a kollektorház,egy kis osb-lap segítséggel.

Azt hiszem ennél a témánál kell kitárgyalnunk a következő dolgot,esetleg más helyen olvashattátok,hogy a dobozok találkozási pontjaihoz perdítő elemeket szoktak behelyezni.

Nos a sörkollektor oldal régi tagjainak folyamatos fejlesztései,és mérései kimutatták,hogy ezen perditőelemeknek gyakorlatilag nem sok haszna van. Sőt,a kollektor ellenállását nagy mértékben növelik,amely már jelentősebb ventilátor teljesítményt vonz maga után,amely nem kifizetődő dolog.A régebbi elképzelések szerint,a perdítők alkalmazásával több meleget szed le a levegő a csövek faláról. Ám nekünk nem kevés forró levegőre,hanem sok,és könnyen kinyerhető meleg levegőre van szükségünk! (25-30 fokos levegővel már fűtünk!)

Sokakban felmerült már,U-alakú csövek kialakítása,tehát hogy az osztó dobozból nem a lakásba vezetni a levegőt,hanem az osztót megfelezve a visszavezetni másik csöveken a levegőt,amivel azt szeretnék elérni,hogy jobban felmelegedjen. Itt hangsúlyoznám,ez felesleges!A levegő 2 méternyi sörcsőben már felmelegszik annyira,hogy az nekünk melegebbet ad mint a szobánk levegője!Ha 2 méternél nagyobb a kollektor akkor meg pláne. Minden további irányváltás már fojtja a rendszerünket,ellenállást képez,amit majd a ventillátorunknak kell legyőznie. Nem célunk az ellenállás növelése!

Itt egy régi cikk,igazán hozzáértők kommentjeivel.

http://www.sorkollektor.hu/?p=3464

A fentebb linkelt cikkben olvasható a kommenteknél,Pipás tagunk mérési kísérlete,melyek szerint a fejjel lefelé beépített csövek hatékonysága nagyobb.(szájnyílással lefelé).

Ezt a sörösdoboz alakja miatt van,hiszen másképpen örvénylik a levegő ha alulról fújatjuk a csőbe,mintha a másik oldalról.

Visszatérve a ragasztott csövek eredeti kérdéséhez,aki ezt a fajta csövet választja annak erősebb ventire esz szüksége,mint a később tárgyalt csúsztatott csöveknél,hiszen a szűkületek ellenállást jelentenek. De cserében valamivel „melegebb”csöveket kapunk,a még éppen elfogadható turbulens fojtás miatt.

A másik verziónál a dobozok alját levágjuk egy szép egyenes vonalban. Ehhez általában érdemes flexet használni,1 mm-es koronggal,tökéletes és gyors megoldás.

A levágott felét finoman elkezdjük láng felett melegíteni,majd pár másodperc után rátoljuk egy ép sörösdobozra. A hőtől a vágott doboz pont annyit tágul,hogy finoman rá lehet tolni .

Javaslom az ép dobozra tegyünk 1 jelölést,hogy mindegyik vágott dobozt,ugyanaddig toljuk rá,így az összeillesztésnél később nem lehetnek nagy eltérések.

Ezután már más dolgunk nincs mint az így kitágított dobozokat egymásba csúsztatva kialakítsuk a csövet. Mindenképp megjegyezném,érdemes ekkor is a peremekhez szilikon tömítőt kenni,hogy tökéletes legyen a zárás,ne szökjön a levegő. Emiatt már ne legyen álmatlan éjszakánk.

Ennek a csőkialakításnak lényegesen kisebb az ellenállása,kisebb ventilátor is elég lehet hozzá,ám a nagyobb légsebesség miatt a levegő se fog benne úgy felmelegedni.

Érvek és ellenérvek vannak mindkét cső fajta mellett,az egyik dekoratívabb stb..

Egyéb csövekkel,és kialakításukkal kapcsolatos épitési tippek,és tapasztalatokat itt találtok.

http://www.sorkollektor.hu/?cat=361

A döntést hozza meg az építő!

Az amiért sörös,üditős,illetve energiaitalos dobozt alkalmazunk nem véletlen!

A 0.2mm-er falvastagságú alumínium cső reflexiója,és hőközlése nagyon jó.

Tehát bádog, lefolyócső, gégecső stb alkalmazása esetén a teljesitmény jelentős romlásával kell számolnunk,valamint az egyéb követelményeknek sem megfelelőek.Pl rozsdásodás,Uv-sugárzás,merevség,stb…

Higgyétek el, nagyon ki van „találva” az aludoboz! Mind formája, mind anyaga,stb…mintha nekünk találták volna ki..!

7.A kollektor fedése.

A kollektor fedésének szerepe,az abszorber illetve a kollektor védelme a külső hatásoktól,de a fény illetve UV-sugárzás átengedése a sörcsövek felé.

Esetünkben több választási lehetőségünk is van.

1.Policarbonát tömör illetve üregkamrás kivitelben

2, Szimpla üveg illetve dupla üveg alkalmazása.

Alapvető előnyök és hátrányok szólnak mindegyik mellet,és ellen.

A policarbonát könnyebb,a légkamrás jó hőszigetelő,tehát csökkenti a kifelé sugárzó hőveszteséget.Ellenben évenként veszítenek aZ UV áteresztő képességükből,öregszenek,a

légkamrásnál az áteresztőképesség a kamrák miatt kisebb,pláne ha már szögből éri a fény. Valamint a policarbonátnál már számolnunk kell a hőtágulással is,ami megközelíti az acélét,ezért a teljesen fix rögzités nem lehetséges.A széleknél helyet kell hagynunk a táguláshoz.A szimpla policarbonát alkalmazásakor,mindenképp támasztó osztót kell alkalmaznunk,vagy a fedést ivesre kell kialakitanunk,hogy ezáltal nyerjen megfelelő merevséget.A policarbonát lapok csak egyik oldala Uv-álló!Beépítésnél ezt ellenőrizzük,hogy az a fele legyen kifelé!A légkamrás policarbonát alkalmazásakor,ne feledkezzünk meg annak elzárásáról,hogy megelőzzük a későbbi belső porosodást,és párásodást!

Az üveg súlya lényegesen nagyobb,ellenben a legjobb fényáteresztő,nem öregszik.

Nagyobb üvegfelületnél is mindenképp osztókat kell alkalmaznunk.

Véleményem szerint tetőkollektornál is nyugodtan lehet üveget alkalmazni,persze megfelelő merevitéssel.Törekedjünk kb 80*120 cm körüli fakkok kialakitására.Ha ez betörik egy jégesőtől,a város összes tetőablaka betörik….8-) Üveg alkalmazásakor az 5mm-es vastagság már megnyugtató kell legyen.

Üvegfedésű koli laposvas osztókkal

Üregkamrás pc-os gigakollektor.:

Ívelt fedésű sima policarbonát koli.:

Ide még rengeteg érvet és táblázatot kéne raknom, ehelyett egy link.

Olvasd át a cikkeket!

http://www.sorkollektor.hu/?cat=44

Valamint itt is találtok adatokat.: http://www.sorkollektor.hu/?cat=205

Külön fejezetben szeretnék a festés szerepéről szólni pár szót.

Az abszorber azaz a sörcsövek feketére festésének szerepe,az Uv-sugárzás elnyelése,amely a dobozok felmelegedését okozza,amelyek alumínium lévén nagyon hamar és kis veszteséggel továbbítják a hőt a doboz belseje felé,ahonnan mi ezt légáram segítségével levesszük,és a fűtendő helységbe juttatjuk. Természetesen mindenki jól látja,hogy a fekete festék,abból is a matt több Uv-t nyel el,mint más színű festékek.

De itt szeretnék egy ajánlást tenni. A sörösdobozok fala,nyáron lehet akár 150 fok körüli hőmérsékleten is. Tény hogy ezt a festékek 95 %-a gond nélkül kibírja.

Ám mégsem mindegy milyen fekete festéket alkalmazunk.A piacon létezik,kimondottan elnyelő felületek festésére kifejlesztett festék is. Ennek a festéknek a lényege hogy az anyagszerkezete lévén minimális a visszafelé jövő sugárzási vesztesége,tehát a bevonatot ért energia nem kárba vész,illetve visszaverődik,hanem befelé a bevont fém felé koncentrálódik.

Oldalunkat támogatja a SOLKOTE festék forgalmazója, amely egy szolár bevonatra kifejlesztett festék. Ezért természetes hogy ezen az oldalon megemlítjük.

Én mint ennek a cikknek a szerkesztője szeretném saját tapasztalatom,és gondolatmenetemet ideírni.

Nálam alapelv,hogy egy dolgot arra használjunk,amire kitalálták,és azt használjuk ami a legjobb. Ez igaz a házilag elkészített dologra is,amit sok időn át szeretnénk élvezni,és szeretnénk minél jobb teljesítményt elérni.

Kimehetünk mínusz 10 fokba sima cipőben is az is lábmelegítésre szolgál,de jobb a téli csizma,hogy egy ilyen hasonlattal éljek. Azt télre találták ki.

Kollektorunk egyik legfontosabb része,és működésének alapeleme az abszorber,nem mindegy hogy mennyi energiát ejtünk csapdába. Ezt a bevonatot erre találták ki,az oldalon fellelhető adatok alapján legalább 15% több energiát hasznosítunk így,mint más festékekkel.

A cikk írásakor egy fél liter ára 5000 ft/fél liter,amit sokan drágának tartanak.

Én a fél literrel a 2*2,75 nm-ert 2 szer átfújtam.A 2 réteg fújva,pont a megfelelő rétegvastagságot jelenti ennél az egyébként híg festéknél.A bevonat opálos jellegű lesz. Volt már előtte szórópisztoly a kezembe,természetesen ez előnyt jelent. Ha egyszerűen akarom kifejezni magam,a festék fújásánál a pisztoly kis nyomásra állítsuk be,hogy ne dőljön belőle a festék,mivel hig,és megfolyást okozhat.

A csövek festését már egymás melletti helyükön végeztem,tehát nem egyesével,így nagyon kevés megy kárba.

Ebben a helyzetben fújtam,a keret hátoldalára fektetve.

Tehát 11 nm-ert fújtam el. Ha valaki vesz 1 db 600fokig hőálló sprayt,kb 1200ft-ért, ha ügyes max 2nm-ert fog vele lefújni,de valószínűbb,hogy csak 1.5-et.Ne feledjük,hogy a sörösdoboz íves felület,tehát a kiterített képe nagyobb mint a befoglaló méret!Azt hiszem tisztán látható,hogy árban sem leszünk előbbre.

Itt egy érdekes parázs vita link a témáról.

http://www.sorkollektor.hu/?p=4164

FIGYELEM!Mint bármilyen más esetben,a sörösdobozok esetében is fordítsunk kellő figyelmet a dobozok festés előtti megfelelő zsírtalanítására!

A Solkote szolárfestékről itt tájékozódhatsz. http://www.solkote.eu/

A döntés a tiétek! Én versenypályán, versenyautóval szeretnék versenyezni.(„a szerk.”)

Még nincs vége, klikkelj ide  a folytatáshoz!