Nosztalgia klub

Zöld-völgyért Egyesület

16 éve | Kovács Istvánné Mária Magdolna | 0 hozzászólás

network.hu

"Zöld Völgyért" Egyesület

Egyesület székhelye: 7682 Bükkösd, Kossuth L. u. 50.
Elnök: Fridrich István, 73/554-410
Szóvivő: Mátrai Judit, 20/411-1824
E-mail: matrai@ank.hiport.hu

A "Zöld Völgyért" Egyesület egy közösségi érdekképviseleti társadalmi szervezet, földrajzi közelségen alapuló stratégiai szövetség. 2003. december 2-án jött létre 27 alapító taggal, ma közel 100 tagja van.

Mottó: "a környezetünket nem örökségbe kaptuk a nagyszüleinktől, hanem kölcsönbe az unokáinktól."

Tagok
Baranya megyei települések lakosai, a hagyományos iparágak művelői, az organikus fejlődés hívei, a kihalt falvak újraépítői, biogazdálkodók, a városokból a falvakba telepedők, turisztikai kisvállalkozásokat működtetők. Olyan emberek, akik egy olyan környezet- és egészségtudatos életprogram mellett döntöttek, melynek a 21. században egyre nagyobb a létjogosultsága.

Elnevezés
A "Zöld Völgy" korábban egy kistérség neve volt, 11 települése ma két statisztikai egységhez tartozik (Abaliget, Boda, Bükkösd, Cserdi, Dinnyeberki, Helesfa, Hetvehely, Husztót, Kovácsszénája, Szentkatalin, Okorvölgy).

A kistérség jellege: domborzati viszonyainál fogva soha sem volt alkalmas ipari fejlesztésre. Az ipari társadalom kialakulásával emiatt csökkent gazdasági potenciálja, s ez sok falu kihalásához vezetett. A 20. század végén kialakult új trendnek köszönhetően a korábbi hátrány a térség előnyévé, különleges értékévé vált.

Civil stratégia, civil partnerség
Ma egyre inkább elfogadottá válik a három szektorú társadalmi modell: piac (gazdaság) - állam (önkormányzat) - civil szektor, ahol a civil társadalmat partnernek tekinti az állam. A "Zöld Völgyért" Egyesület ennek a három szektorú társadalmi modellnek a hiányzó láncszeme térségi szinten.
Céljai: térségfejlesztés, környezet- és természetvédelem, turisztika, hagyományok ápolása, hagyományteremtés; együttműködés a Zöldvölgy és a régió településeivel.

Még egy cementgyár Baranyában?
A Strabag Rt. 2003. őszén bejelentette, hogy Bükkösd és Hetvehely határában a tulajdonában lévő kőbánya termelésének bővítését és cementgyár létesítését tervezi. A helyi és térségi lakosok többsége, a civil szervezetek attól tartanak, hogy a cementgyár sokkal több kárt okozna, mint hasznot.
· Több munkahely szűnne meg, mint amennyit a cementgyár ígér (Helesfai üdülőközpont meghiúsulása, környezetbarát iparágak, agráripari termelés, turizmus elsorvasztása stb. ).
· A várható iparűzési adó nagysága és elosztása bizonytalan.
· Visszafordíthatatlan környezeti károkat okozna (ökológiai folyosó sérülése, öt Gellérthegy nagyságú terület kibányászása, védett fajok kipusztulása, a völgy kiszáradása, klímaváltozás, vízkészletek veszélyeztetése stb.).
· Magyarországon nem indokolt újabb cementgyárat építeni, mivel a jelenleg üzemelő négy gyár a növekvő igényeket ki tudja elégíteni. Az új cementgyár óránként (!) 62,5 tonna CO2-t bocsátana ki.
· Sérülne a térség érdeke, mivel az iparmentes övezetben egy nehézipari zóna jönne létre. Ez ellentétes a korábbi, fenntartható, természetbarát térségfejlesztési koncepcióval.
· A Mecsek-Zselic határa a "megye tüdeje", üdülő-pihenő funkciókat lát el. Ezt veszélyeztetné a környezetet halmozottan terhelő és szennyező ipari tevékenység.
· A cementgyárak "alternatív tüzelőanyagot" is égetnek. Nem biztos, hogy az ökológiai hálón, a természetvédelmi terület a legalkalmasabb arra, hogy ott veszélyes hulladékégetés történjen.
· A szállítások okozta károk helyenként az elviselhetetlenség határait súrolják (rezgéskárok, ingatlanok értékvesztése, por). A zajártalom már ma is túllépi a megengedett határértéket.

Krónika
2003. októberében Döntéselőkészítő tanulmány készült a Strabag Rt. megbízásából (Totál Kft.). 2004. márciusában elkészült az Előzetes környezeti hatástanulmány. 2004. áprilisában Bükkösdön és a térségben aláírásgyűjtés kezdődött a cementgyár létesítése és a kőbánya bővítése ellen. Bükkösdön közel 700, a térségben több ezer ember írta alá a tiltakozó íveket. 2004. május 25-én Bükkösdön cementgyár-ellenes tüntetésre került sor, melynek hatására a helyi képviselők a településfejlesztési tervben kizárták a cementgyár építését és a kérdésben népszavazást írtak ki. A július 11-i népszavazás elvetette a cementgyár tervét. Ennek a szavazásnak az eredményét a cementgyárat támogató erők beadványa alapján megsemmisítették. 2004. augusztus 8-án a többség újra a cementgyár ellen voksolt. Ez az eredmény egy évig kötelező az önkormányzatra nézve.

A "Zöldvölgy" kistérség civil fejlesztési stratégiája
A meglévő fejlesztési tervek és a régió (kistérség) állapotát felmérő tanulmányok áttekintése után háztartásokra lebontva felmérjük a humán potenciált és a tárgyi-természeti vagyont. A helyi erők felmérése alapján fejlesztési koncepciót dolgozunk ki. A munkát végző csapat létrehozása után kiépítjük a megfelelő kommunikációs csatornákat. A forráskutatás pályázatok, szövetkezetek, hitelszövetkezetek, közös vállalkozások indításával történik. Ezután következik az egyes projektek kidolgozása és megvalósítása. A gazdasági leletőségeket a mezőgazdaságban, kisiparban, turizmusban, a természetes és épített környezeti értékek gazdasági, kulturális, sport és egyéb irányú kihasználásában látjuk.

Engedélyek - 2005. december

A Zöld Hatóság karácsonyi ajándékai Baranyának és a Strabagnak:
a Bükkösdi 1 millió tonnás kőbányabővítés és a Kővágószőlősi cementgyár

A Dél-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
(továbbiakban DDKTVF) mindkét beruházásnak "zöld utat" adott.

A civil szervezetek a határozat ellen fellebbezést nyújtanak be.
A kővágószőlősi cementgyárral kapcsolatban a lakosság észrevételeket tehet.

Kővágószőlősi cementgyár
A DDKTVF a Strabag Építő Rt. részére a Kővágószőlősön létesítendő cementgyár környezetvédelmi engedélyre való jogosultságát megállapította, és a határozat jogerőre emelkedését követően az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást megindítja.

A határozat 5 oldalon keresztül felsorolja, hogy a környezeti hatástanulmányt mivel kell kiegészíteni.

A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez mint II. fokú hatósághoz címzett, de az I. fokú hatóságnál előterjesztett fellebbezéssel lehet élni.

Ezután a hatóság 4 oldalon keresztül indokolja döntését. Megállapította, hogy környezetvédelmi szempontból a cementgyár engedélyezésének akadálya nincs, a gyár a környezetre és az ott élőkre nem jelent környezeti kockázatot.

Ezután 2 oldalon keresztül értékeli a beérkezett észrevételeket. Véleménye szerint nem merült fel kizáró ok a környezetvédelmi engedély kiadása ellen. A hatóság nem tartja szükségesnek a részletes környezeti hatásvizsgálat elvégzését sem.

A határozattal kapcsolatos esetleges észrevételeket az eljáró hatóságnak meg kell küldeni.

Ügyfélként 2 civil szervezet jelentkezett be.

Bükkösd I. Kőbánya kapacitásának évi 1 millió tonnára bővítése
A DDKTVF a KÖKA Kft. részére a bővítéshez a környezetvédelmi engedélyt megadta.
A határozat 7 oldalon műszaki adatokat, környezeti hatásokat és előírásokat sorol fel.

Az engedély határozatlan ideig érvényes (várhaóan 50 évig).

A határozat ellen 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez mint II. fokú hatósághoz címzett, de az I. fokú hatóságnál előterjesztett fellebbezéssel lehet élni.

Ezután 13 oldalon keresztül a határozat indoklása, a több mint 100 lakossági és ügyféli észrevétel értékelése következik. A lakossági és ügyféli véleményeket cáfolja, a problémákkal kapcsolatban előírásokat fogalmaz meg vagy a probléma megoldását más hatóságra hárítja át.

Végeredményben a hatóság megállapítja, hogy az 1 millió tonnás kőbányabővítésnek sem szakmai, sem jogi akadálya nincs.

Ügyfélként 7 civil szervezet jelentkezett be.

Forrás: Zöld Völgyért Egyesület hírlevele, 2005.12.12.
oldal tetejére

Civilek levele - 2005. 11. 26.

Dél-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
7621 Pécs, Papnövelde u. 13.
Bükkösd Község Körjegyzője, 7682 Bükkösd, Kossuth L. u. 48.
Bányakapitányság, 7623 Pécs, József A. u. 5.

Dátum: 2005. november 26.

Tárgy: a Bükkösd I. (KÖKA Kft) kőbánya jelenleg engedélyezett évi 150.000 tonna kapacitásának csökkentése

Tisztelt Felügyelőség, tisztelt Jegyző Asszony, tisztelt Bányakapitányság!

A "Zöld Völgyért" Egyesület (7682 Bükkösd, Kossuth L. u. 50.) több civil szervezet támogatásával a következő követelést terjeszti elő:

1. Jelenleg eljárás folyik a Bükkösd I. (KÖKA Kft) kőbánya jelenleg engedélyezett évi 150.000 tonna kapacitásának 1 millió tonnára való bővítésének engedélyezésére.

2. A tárgyban készült részletes környezeti hatástanulmánnyal kapcsolatban közmeghallgatást rendeztek Bükkösdön 2005. október 14-én.

3. A közmeghallgatáson elhangzott vélemények, valamint a korábban beadott lakossági panaszok, peres eljárások azt jelzik, hogy a lakosság a kőbánya jelenlegi termelésének hatásait nem tartja elviselhetőnek. A bányászat és a szállítás okozta zaj, por és rezgéskárok zavarják Bükkösd, Hetvehely és a környező települések lakosainak nyugodt életvitelét, akik rendszeres birtokháborítás szenvedő alanyaivá váltak. A kőbányászat káros hatásait a lakosság szinte éjjel-nappal kénytelen elszenvedni. A kőszállító autók hajnali 3-4 óra felé már elindulnak a bányához, a termelés két műszakban kora reggeltől késő estig tart (6.00 - 22.00 óra között).

4. A lakosság számtalan alkalommal kinyilvánította tiltakozását a kőbánya jelenlegi működésével ill. a tervezett bővítéssel kapcsolatban (aláírásgyűjtések, tüntetések, demontrációk, nyilatkozatok, észrevételek a hatástanulmányokhoz, birtokháborítást kifogásoló panaszlevelek, évek óta tartó pereskedések). Az emberek nem tudják és nem kívánják évtizedeken keresztül elviselni az állandó por-, zajszennyezést, a rezgés okozta ingatlankárokat.

5. 2004-ben a kőbánya 71 ezer tonnát termelt, 2005-ben kb. 100 ezer tonnát. A lakosság még ezt a terhelést sem tartja elviselhetőnek, tehát ennek több mint tízszeresét egyértelműen megengedhetetlennek tartjuk.

6. Ha az engedélyezett mennyiséget termelnék ki, s szállítanák közúton, az is a jelenleginek a kétszerese lenne: évi 150.000 tonna + 25% jogszabály által megengedett túllépés, vagyis 187.500 tonna / év.

Mivel a településeken átvezető út, az útmenti épületek nem alkalmasak még a jelenlegi, évi 71.000 tonna közúti szállítás elviselésére sem; mivel a zajkibocsátás már az évi 71 ezer tonnás kitermelés mellett is túllépi a határértéket, mivel a lakossági panaszok szerint az évi 71 ezer tonna kibányászása és elszállítása is zavarja a normális életvitelét és birtokhasználatot,

követeljük, hogy

1. Vizsgálják felül Bükkösd I. (KÖKA Kft) kőbánya évi 150.000 tonna kapacitás engedélyét, és a közúton szállítható termelés mennyiséget max. évi 50.000 tonnában állapítsák meg.

2. Kérjük a lakossági panaszok kivizsgálását és orvoslását, a szükséges intézkedések megtételét, a forgalomszabályozás (Kossuth és Dózsa utcákban a súly- és sebességkorlátozás) elrendelését, a bányászati tevékenység korlátozását.

Tisztelettel:

"Zöld Völgyért" Egyesület
Fridrich István elnök
oldal tetejére

Zöld Völgy Napok, 2005. június 24-26.

Helyszín:
Bükkösdi Kastély, Helesfa, "Barlang" rendezvényterem, Orfű, Gorica

Rendezők:
Helesfa és Orfű Község Önkormányzata, Bükkösd-Biofarm Kft,
"Zöld Völgyért Egyesület Bükkösd, Interregionális Megújuló
Energia Egyesület Pécs, Bükkösdért Természetvédő és Emberjogi Egyesület.

A rendezvénysorozat szellemiségét meghatározta a fenntartható fejlődés, a kistérségi, kistáji együttműködés, a háromszektorú társadalmi modell (önkormányzat - vállalkozók - lakosság) és az ún. harmadik generációs jogok érvényesítésének elvei. Ezekkel az elvekkel állnak összhangban az Európai Unió különféle támogatási céljai, többek között a LEADER-program is. E források segítségével a térség legégetőbb gondjait, elsősorban a foglalkoztatást és az épített környezet, az infrastruktúra fejlesztését kivánjuk felgyorsítanii.

A versenyképességet, a felzárkózást, a foglalkoztatás bővítését úgy kívánjuk megvalósítani, hogy közben megőrizzük ezt a gyönyörű tájat unokáinak is. A résztvevők olyan, a gyakorlatban kipróbált megoldásokkal, módszerekkel ismerkedhetnek meg, amelyek az értékeink megőrzése mellett is biztosítani tudják a 21. századnak megfelelő életminőséget, korszerű infrastruktúrát és szolgáltatásokat, versenyképességünk folyamatos javítását.

Vezérmotívum: együttműködés, együttgondolkodás, partnerség

Együttélés a környezettel és a természettel, együttműködés a többi szervezettel, és partnerség a társadalmi szektorok között (államigazgatás, vállalkozások és civilek).

E térség óriási előnye, hogy megvannak a posztindusztriális korszakban a fejlesztéshez és a versenyképességhez nélkülözhetetlen elemek: Pécs, mint kulturális és tudásközpont, és körülőtte a rendkívül gazdag természeti környezetben a kistelepülések . Mindez lehetőséget nyújt a város és a vidék szoros együttműködésére, munkahelyteremtésre, környezetbarát gazdálkodási formák elterjedésére, és a szelíd turizmus fejlesztésére.

A gazdasági elmaradottságból előnyt is lehet koovácsolni. Tanulhatunk a régi EU tagországok hibáiból, és más úton járva olyan fejlődési modellt választhatunk, amely megőrzi az egyik legnagyobb kincsünket: a természeti értékeket, a tiszta vizet, a biológiai sokféleséget.

Több előadás hangzott el a természeti értékeket kíméló infrastruktúra fejlesztésről, építési módokról, a megújuló energiák használatáról és a decentralizált közműrendszerek kiépítéséről.

A fenntarthatóság egyik alapgondolata az, hogy a közösség (település, térség) a létezéséhez szükséges feltételek nagyobb részét decentralizált rendszerekkel biztosítsa. Megvalósításukat ma még akadályozza a szabályozási és az engedélyezési eljárások merevsége.

Nagy volt a konferencia iránti érdeklődés a környékbeli lakosság, civil szervezetek és vállalkozók részéről. Az önkormányzatok képviseletében a vártnál kevesebben jelentek meg, ez azt mutatja, hogy az önkormányzati és civil szektor közötti viszonyt javítani kell.
Sok kérdés és gondolat hangzott el a 2. Nemzeti Fejlesztési Tervel kapcsolatban. Örülünk annak, hogy a források felére a régiók pályázhatnak. Már most tervezünk, tanulmányozzuk a lehetőségeket, hogy minél több közös, sikeres projektet nyújthassunk be: a települések, kistájak és térségek minél jobban kihasználhassák az EU-s forrásokat.

Az egyik legfontosabb kitörési pontnak a turizmust tartjuk. Több előadás és hozzászólás hangzott el arról, hogyan lehet szelíd módszerekkel, minél jobban kielégíteni az ide látogatók igényeit, mire kell vigyázni, hogy a fejlődés ne az értékek rovására történjen. Szóba került a képzés fontossága, a nyelvtudás mellett olyan szakmák, mesterségek tanítása, felelevenítése, amelyek szebbé varázsolják a környezetet, és piacuk is van.

A konferencia keretében sor került Bükkösdön a bio mintakert felavatására. A kertet a Bükkösd - Biofarm Kft hozta létre. Iskolás csoportokat és gazdákat várnak ide a térségből, ismeretterjesztésre, tapasztalatcserére.

A résztvevők a megnyitás emlékére elültettek egy ginko biloba fát.

Bükkösd, 2005-06-28

Összeállította: Mátrai Judit a rendezvénysorozat főszervezője
06 20/411-1824
matraij@dravanet.hu